"Ilyen körülmények között természetes, hogy a nyilvánosság előtt felkérjük Moldovát: szüntesse be a román állampolgárok elleni visszaéléseket" - mondta Diaconescu. Csalódottságát fejezte ki amiatt, hogy Moldova megszegi kötelezettségeit, amelyek az Európai Unióhoz fűződő viszonyából erednek. A román diplomácia vezetője rámutatott: az állampolgárok szabad mozgásának a korlátozása bizonyítja, hogy Moldova valójában mégsem kíván európai útra lépni.
Moldovában április 5-én rendeznek parlamenti választást, a mostani diplomáciai feszültség ezzel áll összefüggésben. A moldovai külügyminisztérium múlt héten helyezte kilátásba a határátlépés korlátozását. Felszólították Bukarestet: ne engedélyezze, hogy a választások előtt román állampolgárok tömegesen Moldovába utazzanak, és ott kampányrendezvényeken részt vegyenek.
A hivatalos indoklás szerint annak szeretnék elejét venni, hogy a választások előtti időszakban román állampolgárok olyan, provokatív akcióban vegyenek részt, amelyek az ország "destabilizálását" célozzák.
Moldova területe lényegében megegyezik a történeti Besszarábiával. Alig négymillió lakosának több mint kétharmada román nyelvet beszélő moldován, közel húsz százaléka pedig egyenlő arányban ukrán és orosz. Ez a terület 1918-ban Oroszországtól Romániához került, de a szovjet csapatok 1940-ben elfoglalták, megalakítva a Moldáv Szovjet Szocialista Köztársaságot.
A Szovjetunió felbomlása után azonban Moldova nem egyesült Romániával, noha a moldáv lakosság mintegy 20 százaléka támogatná azt, a többség viszont a független Moldáviában szeretne élni. Bukarest nem ismeri el, hogy lenne önálló "moldován" nyelv, ellentétben a chisinaui hatóságokkal, amelyek határozottan elutasítják, hogy a moldovánokat automatikusan "románnak" kezeljék.
